Van az a pénz: a horvátokat, a cseheket és az argentinokat is túlköltötték a magyarok a nemzetközi játékospiacon - Life Story

Van az a pénz: a horvátokat, a cseheket és az argentinokat is túlköltötték a magyarok a nemzetközi játékospiacon

„A 2021-es évben, immár másodjára, a COVID–19-világjárvány jelentős nehézségeket hozott. A labdarúgás pandémia előtti dinamikus növekedése viszont nem állt le teljesen” – kezdi hagyományos, a világfutball átigazolásaival foglalkozó jelentését a FIFA. A magyar klubok a nagyhatalmakhoz képest még mindig „aprópénzt” költöttek nemzetközi átigazolásokra, ám a 2021-ben regisztrált 16 és fél millió amerikai dolláros (mintegy 5,16 milliárd forintos) kiadás hazai rekordot jelent. S nem csak azt: a magyar csapatok összesített nemzetközi átigazolási kiadásaik alapján megelőzték a horvát, a szerb, a lengyel, a cseh, a román, a bolgár, de a svéd, a norvég és az argentin klubokat is.

A futballban a rengeteg bizonytalansági tényező miatt híresen nehéz jósolni, akkor is, ha sok adat áll rendelkezésünkre. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) azonban jó orákulumnak bizonyult, amikor 2018-as kiadású átigazolási jelentésében felhívta a figyelmet Magyarországra, melyet gyorsan növekvő piacként jellemzett.

Az előző évi, tehát 2017-es átigazolásokat összegző jelentés rámutatott: a magyar klubok 7,1 millió amerikai dollárt költöttek transzferdíjakra, kiadásaik megötszöröződtek a 2016-os adathoz (1,4 millió dollár) képest.

A magyar klubok által a nemzetközi piacon lebonyolított, díjfizetéssel járó átigazolások száma 13-ról egy év alatt 31-re nőtt, s míg a korábbi években nagy ritkaság volt, ha egy magyar klub 300 ezer dollárnál többet költött egy transzferre, 2017-ben kilenc ilyen esetet regisztráltak.  

A szervezet pontos adatokat nem közölt, ám a grafikonból leolvasható, hogy 2011–2016 között a magyar klubok elenyésző összegeket költöttek a nemzetközi játékospiacon, bevételeik mindvégig a kiadások fölött jártak, majd 2016-ról 2017-re lapozva jött az óriási ugrás. A FIFA kifejezte abbéli reményét, hogy a növekedés fenntartható, és a játékoseladásból származó bevételek is megugranak. Ez nem következett be, a prognosztizált kiadásnövekedés viszont igen. A FIFA szakemberei sejtették, hogy a magyar klubok egyre markánsabban jelennek meg a piacon, mivel sok klub járult hozzá a transzferköltségekhez, nem csak egy vagy két csapat „húzóerejéről” volt szó.

Futottak még, előre!

Amikor a FIFA a magyar klubok megugró átigazolási aktivitásáról írt, azok regionális szinten csak a „futottak még” kategóriában voltak. A szomszédos országokat, továbbá Lengyelországot és Csehországot figyelembe véve Magyarország még 2018-ban is csupán Szlovákiát és Szlovéniát előzte meg. Ha a 2021-es nemzetközi átigazolási kiadásokra tekintünk, hazánk Ausztria és Ukrajna kivételével már minden országot maga mögé utasított ebből a körből, és egyike volt annak a tíz európai országnak (rajtunk kívül Anglia, Ciprus, Fehéroroszország, Olaszország, Oroszország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Wales), amely többet költött nemzetközi transzferekre, mint amennyi bevétele volt ezekből.

A kimutatás szerint a magyar csapatok tavaly többet fordítottak nemzetközi átigazolásokra, mint a horvátok, a lengyelek, a csehek, a románok, a szerbek, a szlovákok vagy a szlovénok, sőt még a svédeket meg az argentinokat (!) is megelőzik.

Megosztás