„Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Most még döntési helyzetben vagyunk” – írta Molnárné Balogh Márta tb-szakértő az adó.hu-n. Elemzése szerint a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől mint legkorábbi lehetőségtől több dologtól is függhet.
Az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Illetve rendelkezik legalább húsz év, öregségi résznyugdíj esetén legalább tizenöt év szolgálati idővel.
Negyven év szükséges, de…
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy ettől az időponttól kezdve dönthet. Majd felhívja a figyelmet arra, hogy a kedvezményes nyugellátáshoz nem negyven év szolgálati idő,
HANEM NEGYVEN ÉV JOGOSULTSÁGI IDŐ SZÜKSÉGES – ÉS NEM MINDEN SZOLGÁLATI IDŐ MINŐSÜL JOGOSULTSÁGI IDŐNEK IS.
Kimutatása szerint az öregségi nyugdíjkorhatár így alakul:
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Idén pedig az 1959-ben születettek következnek, 65. születésnapjukon elérve nyugdíjkorhatárukat.
Mindig az adott év számít
Fontos kiemelni, az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Illetve 2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.
Ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.
A szakértő szerint a nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembevételével kerül sor. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Az elemzésben a tb-szakértő kiemelte, hogy abban az esetben, ha idén mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek teljesültek.
Visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben a többhavi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.
Ezt célszerű figyelembe venni
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan. A törvény szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Az időpont kiválasztásánál célszerű figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő mikor éri el a következő teljes szolgálati évet, mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati éveknek van jelentősége. Majd a szakértő kiemelte, hogy természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
Ha a hölgy tavaly megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2023-ban, vagy majd csak idén, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére – vagy egyéb, számára fontos körülményre tekintettel.
Ha a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, akkor a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz. Mert abból csak személyi jövedelemadót (15 százalék) kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot (18,5 százalék) már nem.
(Borítókép: Andreas Rentz / Getty Images)
