A magyar kormány most közzétett részletes jogalkotási munkatervéből kiderül, mikor döntenek a következő nyugdíjemelésről és egyes adónemek módosításáról.
Munkatervet jelentetett meg a magyar kormány arról, hogy pontosan mikor, milyen jogszabálymódosításokat terveznek 2024 második félévében – számol be róla a Portfólió. A tervezetből kiderül: a nyár végéig számos energetikai és EU-s forrásokhoz köthető jogszabályt módosítani fognak, szeptemberben pedig hozzányúlnak majd a családtámogatási rendszerhez is – utóbbi esetben csak kisebb kiegészítések, pontosítások várhatók. A munkaterv elárulja azt is, mikor tervezi a kormány emelni a nyugdíj összegét.
Novemberben emelkedhet a nyugdíj összege
A dokumentum arra is kitér, hogy idén októberben várható a 2025-ös költségvetés összeállítása, illetve az adótörvények összehangolása az EU-s sztenderdekkel.
Amint a portál felhívja rá a figyelmet, a dokumentumból kiderül az is,
2024 novemberében várató nyugdíj és más ellátások inflációval való korrigálásának kiszámítása is, az első, emelt nyugdíj érkezésére 2025 januárjában lehet számítani.
Pár hónapja a kormány bejelentette, hogy idén nyárról novemberre csúsztatja a 2025-ös költségvetés benyújtását, vagyis felhagy egyelőre a korai, nyári költségvetési elfogadási gyakorlattal.
Az év második felében várhatók még közlekedéssel, területfejlesztéssel és klímavédelemmel foglalkozó jogszabály-módosítások is.
Így változtatná meg az EU a nyugdíjkorhatárt Magyarországon
Az Európai Unió a várható élettartamhoz képest állapítaná meg a nyugdíjkorhatárt. Magyarországon pillanatnyilag magasabb a nyugdíjkorhatár, mint 11 másik EU-tagállamban.
Az Európai Unióban a 65 éves férfiak várható további élettartama átlagosan 17,3 év, míg a nőké 20,9 év. Magyarországon azonban ezek az adatok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól: a magyar férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek. Ez azt jelenti, hogy míg egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, addig egy nő 20-21 évig nyugdíjas. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év körüli a kedvezményes nyugdíjazás miatt, míg a férfiaknak el kell érniük a 65 éves kort.
Magyarországon a 65 éves kort a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg, de az egészségben eltöltött további évek száma rendkívül alacsony. Mind a férfiak, mind a nők esetében ez mindössze 4,9 év, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban.
Ez a helyzet arra kényszeríti az idősödő magyarokat, hogy betegségekkel, csökkent életminőséggel éljék nyugdíjas éveiket.
Magyarországon 2010 óta a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Azonban az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, így jelenleg nincs közvetlen szükség a korhatár további emelésére.
Az EU számos tagállama már bevezette vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését. Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től növelik a korhatárt 69 év 9 hónapra. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjat igényelni, de minél korábban igénylik, annál kisebb lesz az összeg.
Az EU számos országa már alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.
Magyarország számára is azt javasolná az EU, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé, rugalmasan alkalmazva a változtatásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne.Forrás: 168
