Még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gondok vannak a csapvízzel – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) friss, tavalyi évre vonatkozó ivóvízminőségi jelentéséből, amelyet a Portfolió összegzett.
Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség-jelentés szerint valamelyest romlott a közüzemi ivóvízellátás,
országosan a lakosság 95,5 százaléka számára érhető el, ami alacsonyabb a 2022-re, illetve 2021-re jelentett értéknél (előbbi 99,7 százalék, utóbbi 99 százalék).
A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb, azonban nagyjából 100 százalékos az ellátottság Budapesten és további hat vármegyében. A jelentés ugyanakkor arra is kitért, hogy mintegy kétszázezer ember vízellátása ismeretlen.
Itt lehetnek problémák
Az országos helyzetkép kedvező, az adatbázisba tavaly jelentett több mint 46 ezer vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó-rendszerben jelentkezik azonban peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is.
Tavaly 9 olyan település volt, ami arzén-, bór- vagy fluoridkifogáltsággal érintett.
Azok a települések, amelyek a 2023-as lista szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:
- Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)
- Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)
- Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
- Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)
Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült értintett lakosszám 746 ezer fő. A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben.
Frissítés 16.33
Cikkünk megjelenése óta mintegy 10 órával az alábbi közlemény juttatta el szerkesztőségünknek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), amelyet változtatás nélkül teszünk közzé:
„A közműves ivóvízellátottsági aránya hazánkban jónak tekinthető, az elmúlt években nem változott jelentősen. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a lakásban elérhető közműves vízellátás aránya országosan 2016 óta 95% feletti (95,1-95,6%, https://www.ksh.
Az NNGYK által készített éves ivóvízminőségi jelentések a Kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak jelentésén alapulnak. A Kormányhivatalok által megadott közműves ivóvízellátottsági arányba a korábbi években nem csak azok a háztartások tartoztak bele, ahol a lakáson belül áll rendelkezésre az ivóvíz, hanem azok is, ahol a lakosok ehhez más módon jutnak hozzá (pl. közkifolyóról). Emiatt ez az arányszám némileg magasabb volt a KSH adatainál. A 2023-as jelentés során a Kormányhivatalok is áttértek arra a gyakorlatra, hogy a háztartásokban elérhető közműves ivóvízre vonatkozóan adják meg a közműves ivóvízellátottsági arányt, ebből következik a látszólagos csökkenés.
Az ellátottság mellett a közműves ivóvíz minősége is kimondottan jónak tekinthető országosan, az ivóvízminőségi adatbázisba 2023-ban jelentett több mint 46 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményű. Ugyanakkor az ivóvízben megjelenő ólom kockázatot jelenthet, elsősorban a régi épületek belső hálózatában jelenlévő ólomcsövek miatt. Az ivóvízszolgáltató az ivóvízminőségért az átadási pontig felel, az épületen belüli kedvezőtlen vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű, EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú kiemelt projekt során egy országos, reprezentatív felmérést végeztünk, ennek eredményei alapján becsültük az ólom problémával esetleg érintettek számát. Magas kockázatnak elsősorban a nagyobb települések történelmi városközpontjában élők vannak kitéve, mivel a fő ólomforrást jelentő ólomcsöveket jellemzően a második világháború előtt épült házakban találunk. Az ivóvízzel bevitt ólom mennyisége azonban egyszerű megoldásokkal jelentősen csökkenthető, pl. 1 perc folyatást követően az esetek többségében már határérték alá csökken az ivóvíz ólomkoncentrációja a régi épületekben is. A témában számos ismeretterjesztő anyagot készítettünk, melyek elérhetők a honlapunkon.
Továbbá a lakosság számára elérhető az ún. ólomkockázati térkép és az ólomkockázati kalkulátor. A térkép segítségével lakcím szerint ellenőrizhető a terület kockázati besorolása, a kalkulátorral pedig néhány kérdés megválaszolásával az egyéni kockázat is értékelésre került, ill. tanácsokat, megoldási lehetőségeket is kap az érdeklődő. A két alkalmazás elérhető az alábbi linkeken”: https://efop180.antsz.hu/
