Baba Anujka
A bánáti boszorkány, illetve petrei boszorkány néven is ismert Anujka nagymama, avagy Baba Anujka minden bizonnyal a történelem legidősebb sorozatgyilkosa címmel „büszkélkedhet”. A valamikor az 1830-as években született asszony autodidaktaként szerzett vegyésztudását felhasználva a 19. század végén és a 20. század elején a becslések szerint legalább 50 ember halálát okozta mérgezéssel, de ezen felül is felmerült érintettsége további 150 esetben. Habár legalább 90 éves volt, amikor elfogták és bebörtönözték, még megérte szabadulását. Az eset sok szempontból hasonlít a határ túloldalán, a magyarországi Tiszazugban ugyanebben az időben történt arzénes mérgezésekre.
Iskolázott és csalódott asszony
A fennmaradt adatok szerint Ana Drakšin néven született nő egyes források szerint 1838-ban, saját állítása szerint 1836-ban látta meg a napvilágot az akkor az oszmán és orosz fennhatóság közti különös átmenet alatt álló Havasalföldön, Craiova városában, gazdag – vélhetően szerb etnikumú – marhakereskedő lányaként. A család 1849 körül költözött a bánsági határőrvidékre, a magyarul Petre, szerbül Vladimirovac néven ismert városkába.
Tehetős édesapja jóvoltából tanulmányait magániskolában végezte Pancsován. Életében a nagy törés húsz éves korában következett be, amikor egy császári katonatiszt elcsábította, majd összetört szívvel – és szifilisszel fertőzötten – elhagyta.
Anujka későbbi vallomása szerint az eset hatására világnézete embergyűlölővé, mizantróppá vált, ezért egyre jobban elszigetelte magát a külvilágtól, miközben elmerült az orvostudományban és a kémiában. A többnyelvű észak-balkáni környezethez képest is kiemelkedő műveltségét bizonyítja, hogy öt nyelven is beszélt.
Baba Anujka őrizetben
Tapasztalatai dacára a későbbiekben mégis feleségül ment egy nála jóval idősebb, di Pištonja nevű nagybirtokoshoz, akivel 20 év alatt 11 gyermeke született – közülük azonban csak egy érte meg a felnőttkort. Férje halála után a házuk egyik helyiségében saját laboratóriumot rendezett be, ahol különböző gyógyhatású készítményeket állított elő, és javasasszonyként vált ismertté a vidéken.
„Anujka nagymama” igen népszerűvé vált a térség asszonyai körében, akik a legkülönbözőbb egészségi panaszokkal fordultak hozzá. Népszerű volt még a katonai szolgálatot elkerülni kívánó legények körében is, akik számára látványos tüneteket produkáló, ám csupán átmeneti betegséget okozó szereket állított elő.
Anujka az efféle termékeivel eleve tisztes megélhetést biztosított magának A legborsosabb áron azonban a „varázsvíz”, avagy „bájital” néven ismert főzetét kínálta: ezt főként a bántalmazó házasságban élő nők kérték tőle. „Alkalmazása” után a problémás férjek jellemzően nyolc napon belül távoztak az élők sorából.
Az idős asszonyt nem bilincselték meg, egyszerűen kézen fogva vezették a rendőrök
A „bájital” kis mennyiségű arzént, illetve különféle nehezen kimutatható, részben növényi eredetű mérgeket is tartalmazott, többek közt higanyt, illetve a csattanó maszlag mérgét. Amikor egy nő a házasságáról panaszkodott neki, rendszerint azt kérdezte: „Milyen súlyos a probléma?”, azaz mi a kiszemelt áldozat testtömege. Ebből számolta ki aztán a szükséges dózist.
Későbbi tárgyalásán a beidézett feleségek azt állították, nem tudták, hogy Anujka „varázsvize” mérget tartalmazott – állításuk szerint úgy hitték, a javasasszony természetfeletti képességekkel rendelkezett, amelyekkel képes volt megölni embereket. A nyomozás eredményei alapján legalább 50, de akár 150 áldozata volt Anujka mérgező készítményeinek.
